Személyiség központú kultúránkban a függetlenedés lehetőségeit keressük. Ám ezenközben, azt kell észrevennünk, hogy mindennel és mindenkivel összefüggésben vagyunk. Sokkal mélyebben és sokkal magasztosabban, mint gondolnánk.
A felelősségről és felelősség vállalásról mindenkinek más az elképzelése. Amiről itt írni fogok, az nem egy vélemény, hanem egy tudatállapot megértései, egyéni és közösségi szerepünkről sorsunk alakulásában…
Annak hatóköre, hogy ki meddig érzi elérni cselekedeteinek, gondolatainak, érzéseinek, hangulatainak hatását, nagyon változó. Személyes meggyőződésem, hogy mindezen kibocsátott energiák, a teljes emberiségben, a teljes élővilágban, a teljes univerzumban és talán még azon túl is reakciókat váltanak ki…
Ha modellezni szeretném, azt mondhatnám, olyanok vagyunk, mint egy rádiókészülék, mely adó és vevő is egyaránt. A bennünk megnyilvánult energiákat kisugározzuk a kollektív térbe és azok ott a maguk természete szerint tovább fejlődnek, vagy éppen elmúlnak… Valamint a másutt keletkezett áramlatokat foghatjuk fel mi, ha összehangolódunk velük. Legyen az kedvező avagy kellemetlen számunkra.
Ezen folyamatok pontos természetrajza, talán meg sem érthető, ám számunkra most nem is ez a fontos. Ami igazán lényeges, az a saját felelősségünk megértése e folyamatokban.
Mielőtt azonban tovább mennénk, tisztáznunk kell egy megkerülhetetlen részletet. Ez pedig, a felelősségről alkotott fogalmunk. Akármikor korábban kimondtam e szót, szorongást éreztem magamban és a hallgatóságban is. Ugyanis korábbi értelmezésünk szerint a következmény, mindig valamilyen felelősségre vonás illetve büntetés.
Mostani megközelítésünkben azonban, inkább felszabadító érzést, megkönnyebbülést és megoldást fog eredményezni. Ez látszólag ellentmondás, ám mint ki fog derülni, mégsem az. Az abszurditások hordozzák magukban a legeredményesebb megértéseket.
Először is fontos megértenünk a teremtett világ mechanizmusait.
Azt tudjuk, hogy életünket és történéseinket a belőlünk kisugárzott energiák, és azok vonzása határozza meg. Azt is megtanultuk, hogy képesek vagyunk ezt tudatosan befolyásolni. Ez jó hír, ám az arányokkal érdemes tisztában lenni.
A tudatos elménken másodpercenként 7 bit információ halad át, míg a tudattalan elménken 55 billió bit/ secundum az áramlási sebesség. Láthatjuk a jelentős különbséget… Megkérdezhetjük, melyiknek van nagyobb hatása életünkre.
Azért érdemes ezt látnunk, mert érezzük és tapasztaljuk is, hogy a tudatalattinkba elsüllyesztett félelmek, érzések, gondolatok gyakran elevenednek meg teremtéseinkben. Néha eléggé érthetetlen, és a józanész számára feldolgozhatatlan módon. Sokkal nagyobb befolyással bír életünk alakulásában, mint azt szeretnénk.
De akkor, mi a megoldás?
A tudatalattinkba nem látunk be, ám mégis képesek vagyunk tisztítani azt…
Ennek egyik legjobb módszere, a Ho’oponopono technika. Dr. Ihalekela Hew Len, hawai pszichiáter gyakorlati tapasztalatai, minden kétséget kizáróan igazolják eredményességét. 4 év alatt, egy pszichiátriai intézet összes ápoltját gyógyította meg, csak ezen ősi tudat tisztítási lehetőséggel…
A módszer egyszerű és nagyon hatékony. Ezt magam is igazolhatom, folyamatosan alkalmazom mindennapjaimban. Négy olyan mondat ismételgetéséből és a hozzákapcsolódó és általa létrejövő lelkiállapotból áll, melyet mindenki elsajátíthat. Ezen mondatok pedig a következőek:
Szeretlek! Kérlek, bocsáss meg! Sajnálom! Köszönöm!!!
Talán kissé bárgyúnak tűnhet, ám ha belegondolsz, ezt a négy mondatot használjuk a legritkábban. Már annak is csoda erejű hatása lehet, ha e gondolatokat visszaépítjük a mindennapi használatba!!! E mondatok mantrázásával tisztítjuk meg a magunkban kialakított képeket a világunkról. Így tisztítjuk meg valóságunkat.
Ez tehát egy lehetőség, hogy jobbra fordítsuk önmagunk sorsát és a teljes valóságunkban létezőkét is… Biztos vagyok benne, hogy sok egyéb módszer is van és fog is keletkezni, mert az igény már megszületett. Az pedig, vákuumként fogja magához vonzani a megoldásokat.
A vonzás törvényéből tudjuk, hogy amire fókuszálunk, azt teremtjük meg életünkben.
Megértettük, hogy ha a bőségre figyelünk, akkor azt vonzzuk magunkhoz.
Itt azonban megint meg kell álljak. Mikor feszülten próbálkozunk a gazdagságra fordítani figyelmünket, akkor direkt háttal állunk a hiánynak. Kettősség, azaz megosztottság jön létre.
Ez azt jelenti, hogy az még mindig bennünk van, csak nem akarunk tudomást venni róla. Ha úgy tetszik, besöpörtük a tudatalattinkba, ahol pedig önálló éltre fog kelni. Ezt pedig nem szeretnénk…
Megoldásunk az, hogy felelősséget vállalunk. Elfogadjuk, hogy a bőség mellett bennünk van a hiány is, és szembe fordulunk saját érzéseinkkel. Nem is kell mást tennünk, csak rájuk tekinteni és elfogadni, hogy vannak. Ezzel meg is szüntetjük korábbi hatalmukat, és barátainkká tehetjük őket!!!
Ha átérezzük, hogy minden rajtunk múlik, az kiemel minket korábbi elszenvedő állapotunkból, és valóban kezünkbe vehetjük életünk hajójának kormányát…
Mikor ezeket megértettük és elfogadtuk, már csak egy aprócska lépés a közösségi felelősség érzése. Ahol a létezés minden apró rezdülésével összefüggésbe kerülünk, ha úgy tetszik egy magasabb létállapotba, egy minőségi tudatosságba. Innen már könnyedén átlátható, hogy az akció és reakció kölcsönhatása minden szinten működik. Minden cselekedetünk, gondolatunk, érzésünk, hangulatunk energiája beáramlik a kollektív energia mezőbe és hatással lesz a létezés több dimenziójára is. Ezért nagyon fontossá válik, hogy mely rezgéseket erősítjük fel a saját rádióadónk által, és melyik hullámsávra hangoljuk vevő készülékünket…
Amit kiáramoltatunk magunkból, az valahol lecsapódik. Amilyen rezgésre beállítjuk magunkat, annak megfelelő információkat veszünk magunkhoz a nagy közösségi, szellemi éléstárból… Ráadásul, ezen vibrációk, össze is keveredhetnek egymással, így következményeik nem előreláthatóak.
Minden okfejtésen túl, számunkra mégis azon tudatosság megélése az első számú, hogy közünk van világunk alakulásához!
Mindenhez és mindenkihez!
Bár, elsőre nagy tehernek tűnhet ennek elfogadása, mégis egyre magasabbra fog emelni. Számtalan olyan tényező és újólag teremtődött energia adódik hozzá e folyamathoz, amit az elején el sem tudunk képzelni.
A modern biogazdálkodás során felfedezték, hogy a terményekben olyan ásványi anyagok és nyomelemek jelennek meg, melyek a talajban nem kimutathatók. Így hozunk mi is létre újabb formákat és így töltjük meg tartalommal. Valójában, nem kell megterveznünk minden részletet, és várható eredményt, csak bele kell kezdenünk és bizalommal fogadnunk a következményeket…
Csak bátorítani tudok mindenkit, tegye meg önmaga érdekében e lépéseket és valóban sikerülni fog egy jobb, élhetőbb világot teremtenünk! Mindannyiunk által és mindannyiunk számára egyaránt!!!
